Pelét faragni kellett Budapesten

Akár már az 1958-as világbajnokságon találkozhattunk volna Pelével. Ehhez mindössze annyi kellett volna, hogy a Wales elleni rájátszás-meccsen nyerjen a magyar válogatott. Baróti Lajos együttese azonban 2-1-re kikapott, így a brit csapat jutott tovább, amely a negyeddöntőben a brazilokkal játszott. Pelé ezen a meccsen beírta magát a történelemkönyvbe, 17 évesen és 239 naposan minden idők legfiatalabb vb-gólszerzője lett – 1982-ig tartotta a csúcsot, akkor az északír Norman Whiteside megelőzte.

Az 1966-os angliai vb-n már jóval közelebb kerültünk Peléhez, hiszen egy csoportba sorsolták a magyar válogatott a címvédő brazilokkal. A Fekete Gyöngyszem azonban megsérült a bolgárok elleni első meccsen, ezért pihentették őt ellenünk, együttesünk pedig káprázatos játékkal 3-1-re győzött. Az első találkozás 1967. február 10-én, a santiagói Estadio Nacionalban a Hexagonal-tornán történt, ahol a Vasas a Santosszal csapott össze. A brazil együttes 35 perc alatt kétgólos előnyt szerzett, Lima találata után Pelé szabadrúgásból lőtt a magyar kapuba. A szünet után azonban Korsós duplájával a piros-kékek egyenlítettek. Életrajzi könyvében Mészöly Kálmán így emlékezett a meccsre.

- Pelét nem volt könnyű tartani, ezzel most aligha mondtam újat, csodálatosan játszott, de mi is. Ment a Santos kettővel, de mi nem adtuk fel, Molnár Dezső, az Ördög, mert ez volt a beceneve, valóban ördögien játszott. Kétszer hozta helyzetbe Korsós Pistát, az meg mind a kettőt bevágta, így lett a meccs döntetlen.

A Vasas végül megnyerte a tornát, és egy évvel később, 1968. január 23-án ismét szembe került a Pelé-féle Santosszal. Újfent a santiagói Estadio Nacional volt a helyszín, ahol az Octogonal tornán találkoztak. Pelé egy gólt szerzett, csapata 4-0-ra győzött, és végül a trófeát is elhódította – a Vasas ekkor negyedik lett.

Pelé 1971. július 18-án lépett utoljára pályára a brazil válogatottban. Jugoszlávia volt az ellenfél a riói Maracana Stadionban, ahol a magyar válogatott tagjai is ott üldögéltek. Tudniillik három nappal később nemzeti együttesünk a brazil csapat ellen lépett pályára (0-0), amely azzal a mérkőzéssel kezdte meg a Pelé nélküli korszakát...

Tíz évvel később, a Hungária körúti MTK-stadionban Fülöp Ferencnek megadatott, hogy Pelé ellen lépjen pályára. 1981-ben Budapesten forgatták a Menekülés a győzelembe című filmet, amiben az MTK akkori játékosa, mellékszereplőként, egy német labdarúgót alakított.

- Csak szuper dolgokat tudok mondani Peléről, mert rendkívül közvetlen és barátságos volt – emlékezett Fülöp Ferenc. – Nem lehetett úgy oda menni hozzá, hogy ne mosolyogjon, ne ölelje át az embert. Minden fényképre igent mondott, nekem is van egy közös képem vele. Végig emberi módon viselkedett, ellentétben néhány színésszel, akik fenn hordták az orrukat.

A hollywoodi produkcióban Sylvester Stallone, Michael Caine és Max von Sydow játszották a főszerepet, de több tucat nemzetközileg is jegyzett focistát is felvonultatott. Pelé mellett például két másik világbajnok, az angol Bobby Moore (1966) és az argentin Osvaldo Ardiles (1978) is szerepelt a filmben. Fülöp elárulta, volt olyan része a forgatásnak, amikor kifejezetten durván kellett játszaniuk Pelé ellen.

- Bizony néha faragnunk kellett Pelét, de nem csak őt: mindenki kapott tőlünk, aki arra járt. Persze a futballisták tudják, meddig lehet elmenni, habár volt egy holland játékos, aki bordatörést szenvedett. Pelét még gyomroznia is kellett valakinek, ezt közelről vették fel. Ezeket nagy lendülettel indítottuk, de mindig megállt a kellő helyen, barátságosan zajlott. Nyugaton ez egy kultuszfilm. Nem azért, mert én játszottam benne, de szegény Marcikám bármerre járt a világban, mindenhol elmesélte, hogy én szerepeltem a filmben. Csak jó emlékem van róla!