Tíz éve hunyt el Puskás Ferenc

Az évforduló napján a nevét viselő kispesti általános iskolában emlékeztek meg Puskás Ferencről. Hiller István köszöntőjében legfőképpen a diákokhoz intézte szavait. Arról beszélt, hogy amikor Puskás gyermekként iskolába járt Kispesten, még senki nem gondolt arra, hogy a legismertebb magyar lesz belőle. "Tehetsége, képessége - amely megvan nemzetünkben - emelte őt magasra, példaképpé" - mondta. A városrész országgyűlési képviselőjeként Hiller úgy fogalmazott: tisztelni, ápolni kell emlékét, mert mindig lesznek fiatalok, akiknek el kell mesélni, milyen példák állhatnak előttük, mert példaképek kellenek.

Az ünnepség végén Hiller István, majd az önkormányzat képviseletében Gajda Péter polgármester és Vinczek György alpolgármester is koszorút helyezett el Puskás szobra előtt. Gács Pál, Szurgent Lajos és Kaszás Kálmán a Budapest Honvéd FC, Fenyvesi Dezső pedig a Puskás Alapítvány nevében hajtott fejet a legendás labdarúgó szobra előtt. Piroska János és Várhelyi István a Honvéd Baráti Kör, Dunai Antal a Magyar Labdarúgó Szövetség nevében koszorúzott, végül Bihari Péter iskolaigazgató és az intézmény egyik diákja helyezte el az emlékezés virágait a névadó szobránál. Az emlékezés a Szegfű utcai iskolánál zárult, ahol Vinczek György alpolgármester hajtott fejet a két barát, Puskás Ferenc és Bozsik József emléktáblája előtt, amely azért került oda, mert mindketten ebbe az iskolába jártak.

„Nemrég láttuk a magyar válogatottat játszani, most viszont egy másik meccset nézünk meg: Krisztusnak, az élet győztesének meccsét, bízva abban, hogy Puskás Öcsi már ennek a győzelemnek a részese. S mi is azért kapcsolódunk be a győztes mérkőzésbe, hogy az életünk meccséhez erőt nyerjünk” – fogalmazott Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök a futballtörténelem egyik legkiválóbb játékosáért, a 2016/2017-es szezonban zajló „Puskás Ferenc 10” programsorozat keretében bemutatott szentmisében. A futballkedvelő főpásztor, aki Öcsi bácsi gyászmiséjét celebrálta, szentbeszédében hangsúlyozta: „Rengeteg tehetség van, de megtörténhet, hogy a körülmények miatt vagy saját hibájukból ezek a kiválóságok nem tudnak kibontakozni. Puskás nem volt ilyen. Tehetségét sok munkával, szorgalommal és akaraterővel kamatoztatni tudta, s emberségében is kiteljesedett. Ma nemcsak emlékezünk rá, hanem a példáját is követjük.”

A szentmisét követően a Puskás Akadémia vezetői koszorút helyeztek el Puskás Ferenc sírjánál. Szintén lerótta kegyeletét Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, a Magyar Labdarúgó Szövetség képviseletében a hetvenszeres válogatott Nyilasi Tibor, a kortársak közül pedig Kárpáti György olimpiai bajnok vízilabdázó.

*

A világ egyik legismertebb magyar embere, a kiváló rugótechnikájú, egyedülálló cselezési készséggel rendelkező, veszélyes bal lábáról híres csatár, a legendás magyar Aranycsapat balösszekötője 1927. április 2-án született Kispesten. 16 évesen, a Kispesti AC játékosaként lépett először pályára a magyar élvonalban, majd egy hónappal a 18. születésnapja előtt, 1945. március 2-án a magyar válogatottban is bemutatkozott, és máris gólt szerzett Ausztria ellen. Utoljára 1956. október 14-én volt tagja a magyar válogatottnak ugyancsak Ausztria ellen, és ezúttal is betalált, keretbe foglalva azt az egyedülálló 11 és fél évet a magyar labdarúgás történetében, amelynek a során a válogatott egyszer sem szenvedett vereséget hazai pályán.

Ebben az időszakban a magyar közönség által Öcsinek becézett világklasszis csatár a Kispesttel (későbbi Bp. Honvéddal) öt bajnoki és négy gólkirályi címet, a válogatott csapatkapitányaként pedig olimpiai aranyérmet (1952, Helsinki) és világbajnoki ezüstérmet (1954, Svájc) nyert; 1953 novemberében a Wembley Stadionban kétszer talált be a híres 6:3-as mérkőzésen.

A 1943 és 1956 között 349 magyar bajnoki mérkőzésen 358 gólt ért el, míg a válogatottban 85 találkozón 84-szer volt eredményes. Miután 1956 őszén nem tért haza a Kispest dél-amerikai túrájáról, eltiltása okán közel kétéves szünet következett a pályafutásában. Majdnem 32 évesen, erősen túlsúllyal került a Real Madridhoz, ahol a kemény edzéseknek köszönhetően az 1958/59-es szezonban mutatkozott be a nagyközönség előtt.

A közönség azonnal megszerette, és gyorsan ráragadt a Pancho becenév. Az 1959/1960-as évadban ismét gólkirály lett: 24 mérkőzésen 25 gólt szerzett, a BEK-ben pedig 39 meccsen 49-szer volt eredményes. Az 1960-as BEK-döntőn, a glasgow-i Hampden Parkban a Real Madrid 7-3-ra verte az Eintracht Frankfurtot Puskás négy góljával.

Pályafutása befejezése után edzőként dolgozott, a görög Panathinaikoszt BEK-döntőbe vezette, szövetségi kapitányként négy összecsapáson a magyar válogatottat is irányította. 2002-ben az 1953-ban felavatott Népstadion felvette Puskás Ferenc nevét. Tíz esztendeje, 2006. november 17-én, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyta le szemét örökre a magyar labdarúgás ikonikus alakja.

Puskás Ferenc életrajzáról további részleteket itt olvashat.

Életút
Született: 1927. április 2. Kispest
Eredeti neve: Purczeld Ferenc
Válogatottság/gól: 85/84 (magyar), 4/0 (spanyol)
Posztja: balösszekötő
Klubjai játékosként: 1942-49 Kispesti AC, 1949-56 Bp. Honvéd (magyar bajnokságban összesen: 349 mérkőzés/358 gól), 1958-67 Real Madrid (spanyol bajnokságban összesen: 179/154)
Klubjai edzőként: Alicante (spanyol), San Francisco Gales (amerikai), Vancouver Royals (kanadai), Panathinaikosz (görög), Colo-Colo (chilei), Szaúd-Arábia válogatottja, FCL Murcia (spanyol), AEK Athén (görög), al-Maszri (egyiptomi), Soi de América és Cerro Porteno (paraguayi), Panhellenic Melbourne (ausztrál), Magyarország válogatottja (1993. április-július, 4 mérkőzés)

Legnagyobb eredményei játékosként
A magyar válogatottal:
- olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
- világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
- Európa-kupa-győztes (1953)

A Budapest Honvéddal:
- ötszörös magyar bajnok (1949-50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955)
- négyszeres magyar gólkirály (1947-48: 50 gól, 1949-50: 31, 1950
ősz: 25, 1953: 27 gól)

A Real Madriddal:
- háromszoros BEK-győztes (1958-59, 1959-60 - a döntőben négy gólt szerzett, ami máig rekord, 1965-66)
- kétszer a BEK-sorozat gólkirálya (1959-60: 12 gól, 1961-62: 7 gól - holtversenyben)
- Világkupa-győztes (1960)
- hatszoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67)
- kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes (1958, 1962)
- négyszeres spanyol gólkirály (1959-60: 28 gól, 1960-61: 27 gól, 1962-63: 26 gól, 1963-64: 20 gól)
- Világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965)
- az Aranylabda-szavazáson 2. (1960), 4. (1956), 5. (1961), 7. (1959)

Legnagyobb eredményei edzőként:
- BEK-döntős - Panathinaikosz (1971)
- háromszoros görög bajnok - Panathinaikosz 2 (1970, 1972), AEK Athén 1 (1979)
- egyszeres ausztrál bajnok (1991) és kupagyőztes (1990) - Panhellenic

Kitüntetései:
- A Nemzet Sportolója (2004)
- A XX. század legjobb magyar sportolója
- Halhatatlanok Klubjának tagja (1991)
- Golden Foot-díjas (2006)
- Európa Bajnoka (2006)
- A sportági Hírességek Csarnokának tagja
- NOB Olimpiai Érdemrend (1997)
- Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997)
- Magyarság Hírneve (1997)
- A FIFA S.O.S. gyermekfalu mozgalmának magyarországi nagykövete