2x4 a jugoszlávok ellen

A sorban az első egy bécsi osztrákok elleni meccs 1919-ből. A magyar futball – túl a világháborún és alig túl a Tanácsköztársaság 133 napján – nehéz időket élt. A válogatott sem játszott gyakran, a kommün idején mindössze egyszer, áprilisban, az Üllői úton lépett pályára (akkor készült Schafferrel a híres puskás csapatkép), majd következett ez a bécsi mérkőzés, s végül még egy novemberi, budapesti. A császárvárosban 22 000 néző előtt játszott a két válogatott, a magyarokat Minder Frigyes szövetségi kapitány vezette. Mindössze öt percen keresztül játszott rosszul a csapata, de akkor (az első félidő hajrájában) az osztrákok két híres csatáruk, Braun és Uridil révén két gólt lőttek, s ezzel eldöntötték a mérkőzést. A meggypiros mezesek a Zsák – Fogl II, Feldmann – Kertész II, Orth, Zloch – Nemes, Pataki, Priboj, Schaller, Jeny tizeneggyel játszottak. A két újpesti, Priboj „Panye” István és Schaller József, valamint a 33 FC fedezete, Zloch Gyula először játszott a válogatottban. Nemes (Neufeld) Sándor utoljára, de később bekerült az osztrákba. Ő az egyetlen, aki a magyar és az osztrák válogatottban is szerepelt.

1958 októberében, bő egy héttel a szovjetek elleni Nemzetek Kupája-selejtező után, Zágrábban szerepelt a Baróti Lajos által irányított válogatott. A Szbornajától kapott három után ezúttal négy gólt kapott, de ezúttal négyet is lőtt. (Emlékezetes: ez a két csapat, a szovjet és a jugoszláv játszotta 1960-ban a kontinensbajnokság döntőjét Párizsban.) A Bakó – Mátrai, Sipos, Sárosi – Bundzsák, Berendy – Sándor, Göröcs, Budai II, Tichy, Bencsics összetételű együttesben különösen Sándor Károly, azaz Csikar remekelt, mesterhármast ért el. A magyar együttes 1:3-ról állt talpra, a 71. és a 79. közötti nyolc percet 3:1-re megnyerte. A negyedik magyar gólt Tichy Lajos fejelte, aki a találatánál a nagy igyekezetében a labdával együtt a kapuba esett.

1977 őszén a bolíviaiak elleni interkontinentális vb-selejtezőre a magyar válogatott október első felében a jugoszlávok és a svédek elleni mérkőzésekkel készült. Kettős győzelemmel. A „plávik” ellen látványos, gólokban gazdag mérkőzésen nyert 4-3-ra. Baróti Lajos a Gujdár – Török P., Kocsis I., Kereki, Tóth J. – Nyilasi, Pintér, Tóth A. (Zombori) – Fazekas, Törőcsik, Várady csapatot játszatta. Az első gólt Kereki Zoltán szerezte (ez volt a védő 6. gólja a 18. meccsén a válogatottban!), majd Törőcsik András növelte az előnyt a 43. percben. Egy perccel később a jugoszlávok a később a francia PSG-ben is szerepelt, bosnyák Safet Susic góljával szépítettek. A második félidőben Várady Béla és Törőcsik egy-egy gólja után már 4-1- volt az állás, a vendégek hiába szereztek két gólt is az utolsó tíz percben (ismét Susic, majd Nikolics talált a magyar kapuba), tovább folytatódott a jugoszlávok elleni, 1962 óta tartó hazai győzelmi sorozat.