A magyar válogatott csatárából később miniszterelnök lett

Az ezen a napon rendezett mérkőzések közül 1904-ben lőtte a legtöbb gólt a magyar válogatott, de nem tudott nyerni. Bécsben 5:4-re a házigazdák nyertek, az volt a mi csapatunk történetének mindössze a hatodik ma is hivatalosnak tartott találkozója. A Cricketter-pályán a Holits – Nagy, Szentey – Friedrich, Ordódy, Nirnsee – Niessner, Károly, Pokorny, Braun, Borbás tizenegy játszott, a gólokat Károly Jenő, Pokorny József (2) és Borbás Gáspár szerezték. A magyar védők nem bírtak a négy gólt is szerző Charles Stansfielddel, aki – nevéből kitalálhatóan – valójában angol volt. Stobbe Ferenc szövetségi kapitány együttesében három újonc, Szentey, Nirnsee és Friedrich is debütált. Közülük Friedrich István feltétlenül külön említést érdemel: az akkor még csak műegyetemista hallgató 1919-ben előbb Magyarország miniszterelnöke, majd honvédelmi miniszter is lett. Ő az egyetlen válogatott labdarúgó a magyar történelem kormányfői között. Friedrich egyébként 1922–1923-ban az MLSZ elnöke is volt.

1927-ben esett ismét e napra mérkőzés, a magyar válogatott 2:1-re kikapott a csehszlovákoktól Budapesten. Hajdanán itthon nem számított hivatalos meccsnek, mert  a profi alszövetség rendezte. Az Amsel – Fogl II, Fogl III – Borsányi, Bukovi, Vámos – Ströck, Konrád II, Orth, Hirzer, Kohut tizenegy nagynevű játékosokból állt, csak éppen nem bírt Plánickával és az előtte remekelő védelemmel. A hazai csapat gólját Kohut Vilmos szerezte.

Hosszú, 33 éves szünet után játszott ismét ezen a napon a magyar A-válogatott. 1960-ban a néhány hónappal korábban a kontinensbajnokságon ezüstérmet szerzett jugoszláv válogatott látogatott Budapestre, illetve a Népstadionba. Hetvenezer néző előtt a Baróti Lajos által irányított, Török – Rajna, Sipos, Novák – Bundzsák, Berendy – Sándor, Göröcs, Albert, Kuharszki (Molnár J.), Fenyvesi összeállítású együttes nagyszerűen kezdett, Göröcs János révén már a 10. percben vezetést szerzett. A folytatás azonban nem alakult hasonlóan jól, sőt, a „plávik” a 70. percben Bora Kosztics révén kiegyenlítettek.

1965-ben az NDK válogatottja szerepelt világbajnoki selejtezőn a Népstadionban. Mindkét kispadon magyar kapitány ült, Baróti Lajos és a keletnémeteket irányító Sós Károly. A vendégek legjobb csatára, Peter Ducke (akinek egyébként Roland nevű bátyja is játszott az NDK csapatában) duplázott, két találata keretbe foglalta Rákosi Gyula és Novák Dezső egy-egy gólját. A találkozót Farkas János a 80. percben lőtt gólja döntötte el a Gelei – Novák, Mátrai, Sipos, Ihász – Mathesz, Rákosi – Farkas, Albert, Bene, Fenyvesi dr. összeállítású magyar válogatott javára.

1971-ben Illovszky Rudolf válogatottja Európa-bajnoki selejtezőt vívott a franciákkal. A 2-0-s párizsi győzelem nagyon kellett a csoportból való továbbjutáshoz… A Géczi – Noskó, Páncsics, Vidáts, Juhász P. – Juhász I., Szűcs – Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó összetételű csapat nagyszerűen futballozott. Bene Ferenc parádés gólt lőtt kapásból, Dunai II Antal átadásából, majd a második találatot az élete legjobb formájában futballozó Zámbó Sándor lőtte.

1976-ban Athénben 1-1-re végzett a magyar válogatott világbajnoki selejtezőn. A Kovács L. – Török (Nagy III), Bálint, Kereki, Tóth J. – Nyilasi, Ebedli, Pintér – Pusztai (Magyar), Fazekas, Várady összetételű csapatnak, miután Papajoannu gólja miatt hátrányba került a 68. percben, harcolnia kellett a döntetlenért. A 84. percben az előrehúzódott Kereki Zoltán egyenlített ki, az akkor még a Haladásban futballozó védőnek az volt az első találata a válogatottban. Hihetetlen formában volt.: négy nappal később Bécsben, miután Nyilasi Tibor és Hans Krankl két-két góljával 2-2-re állt az osztrák–magyar párharc, ismét ő döntött: két gólt szerzett a második félidőben.

1991-ben – Mészöly Kálmán lemondása után – Glázer Róbert dirigálta megbízott szövetségi kapitányként a válogatottat a belgák ellen Székesfehérváron. A Petry – Disztl L. – Urbán, Lipcsei (Eszenyi) – Mónos, Kozma (Duró), Détári, Lőrincz (Balog T.), Szalma – Fischer, Kovács K. összeállítású alakulat nem bírt a vendégekkel. A vendégek második gólját a korszak egyik nagy sztárja, Enzo Scifo szerzete. Urbán Flórián ezen a találkozón debütált a nemzeti tizenegyben.

Három rossz emlékű találkozó következik, mindhárom tétmérkőzés volt, s mindhármat szerzett gól nélkül elveszítette a magyar válogatott. Az elsőt 1996-ban Oslóban, a franciaországi Mondial selejtezőjében. Csank János a selejtezőket a finnek elleni hazai győzelemmel indító csapata fura mérkőzést játszott. A 83. percig kitűnően tartotta magát, már érdemes volt reménykedni abban, hogy kihúzza a mérkőzést Oslóban döntetlennel. Ám a hajrában Kjetil Rekdal mesterhármast ért el, s egymaga eldöntötte a mérkőzést. A magyar válogatott a következő összeállításban szerepelt: Sáfár – Bánfi – Mracskó, Sebők V. – Nyilas (Illés), Urbán, Halmai (Torma), Balog T.,  Nagy N. –  Dombi, Klausz.

1999-ben Lisszabonban is 3-0-s vereséget szenvedett a válogatott, Európa-bajnoki selejtezőn. Bicskei Bertalan a Király – Korsós Gy., Lakos, Dragóner, Mátyus – Lendvai, Halmai, Pisont (Dárdai) – Sowunmi (Kovács Z.), Egressy – Horváth F. (Herczeg) együttest játszatta. A remények bő negyedóra alatt szerte foszlottak, előbb Rui Costa, majd João Pinto szerzett gólt. A Vítor Baía – Secretário (Abel Xavier), Jorge Costa, Paulo Madeira, Dimas – Paulo Sousa – Figo, Rui Costa (Paulo Bento), Sergio Conceição – Pauleta, João Pinto (Sá Pinto.) összeállítású portugál alakulat túl erős volt, még a második félidőben, Pauleta kiállítása után is tudta Abel Xavier révén növelni az előnyét.

2004-ben jött a harmadik 0-3, világbajnoki selejtezőn. A svédek Zlatan Ibrahimovic nélkül is nagyon simán nyertek, a Király – Gyepes, Stark, Tóth A. – Bodnár (Fehér Cs.), Molnár B. (Hajnal), Dárdai, Bodor – Gera – Torghelle (Kovács P.), Szabics összeállítású alakulat ellen. „Ibra” nem játszott, de azért így sem maradtak a svédek világklasszis nélkül: Fredrik Ljungberg és Henrik Larsson is játszott, sőt mindkettő gólt is szerzett. A harmadik találatot Anders Svensson lőtte.