Augusztus utolsó napján nem kapunk gólt

1924-ben Budapesten játszott a velünk akkor még közel sem azonos súlycsoportba tartozó lengyelekkel. A két csapat találkozott három hónappal korábban, a párizsi olimpián is, ahol a magyarok 5:0-ra nyertek. Az Üllői úton 'csak' 4:0-ra, de az is sima mérkőzés volt. A korábban a profikat vezető Máriássy Lajos doktor egy finoman szólva is kísérleti csapatot küldött pályára, ne feledjük, ez volt az első mérkőzés az egyiptomi csapást is magába foglaló franciaországi túra után. A párizsi olimpia botrányát kevéssé tompította, hogy az afrikaiak elleni vereség után hat nappal a csapat legyőzte Le Havre-ban a franciákat.

A lengyelek ellen Fischer (VAC), Senkey I (MTK), Borsányi (BTC), Nádler (MTK) és Bartos (Törekvés) először játszott a legjobbak között. Igazából nem is ők döntöttek, noha tény, a védelem jól állt a lábán. De ahol két olyan klasszis játszik együtt, mint Takács II József és a még tragikus sérülése előtt álló Orth György, nincs akadály. A lengyel Karasiak öngólja után a Vasas 'kis Takija' két, az MTK 'Gyurija' egy gólt szerzett. A Fischer – Mándi, Senkey I – Borsányi, Nádler, Bartos – Braun, Takács II, Orth, Csontos, Jeny összeállítású csapat 4:0-ra nyert.

1972-ben, a müncheni olimpián ezen a napon a dánokkal játszott a magyar válogatott. Az 1960-as tornán nehéz ellenfélnek bizonyultak az északiak, Augsburgban nem annyira. Pedig játszott náluk a későbbi aranylabdás, Allan Simonsen is. A mérkőzés hőse az újpesti Dunai III Ede volt, mindkét gólt ő lőtte, az elsőt a 17., a másodikat a 85. percben. A magyar csapat összeállítása a következő volt: Géczi – Vépi, Páncsics, Szűcs, Juhász P. – Dunai III, Bálint, Kocsis L. (Kű), – Kozma (Tóth K.), Dunai II, Várady.

A legutóbbi találkozóját augusztus utolsó napján Ausztria ellen, Linzben játszotta a magyar csapat, 1988-ban. A válogatottat a visszatérő Mezey György irányította, miután a szövetség szerződést bontott a májusi, budapesti, ugyancsak az osztrákok elleni 0-4 után Bálint Lászlóval. Az idegenbeli meccsre Mezey György a Disztl P. – Nagy A. – Sallai, Róth, Garaba, Sass (Szalma) – Kozma, Dajka (Kovács E.), Bognár Gy. – Kiprich, Vincze I. (Hajszán) összeállítást választotta, a névsorból kitűnik, továbbra is számított az 1984 és 1986 közötti sikerkorszak főszereplőire. Különösen a védelem vizsgázott jól, a 0-0-ás végeredmény jónak számított.