Bene és Mészöly is gólt rúgott Seeler búcsúmeccsén

1972 tavaszán a Hamburger SV Uwe Seeler búcsújátékára várta Európa válogatottját. Egész olcsón, mindössze 15 márkáért lehetett jegyet venni a találkozóra, ugyanis az ünnepelt fontosnak tartotta, hogy mindenki bejusson, a legnagyobb, ősi hamburgi drukkerek is láthassák a sztárparádét. Valóban a korszak legnagyobb klasszisai gyűltek össze. Pelé kivételével Seeler valamennyi meghívottja igent mondott az invitálásra. A brazil csillag sajnálta, de nem tudott jelen lenni.

A négy világbajnokságon is szerepelt Seelert Bene Ferenc Hamburgban másodszor "vonultatta" vissza. Az újpesti gólgyáros ugyanis pályán volt 1970. szeptember 9-én is, amikor a világfutball első 20 vb-mérkőzést magáénak mondható játékosa a Nationalelftől elbúcsúzott. Ezúttal a Nereo Rocco és Helmut Schön által vezetett Európa-válogatottban Bene a Gerd Müller, Geoff Hurst, George Best trióval alkotta a csatársort az első félidőben, majd a másodikra megkapta partnernek a Manchester United északír aranylabdása mellé Eusébiót és Dragan Dzsajicsot.

Schön kapitány a meccs előtt mindössze annyit kért Benétől, hogy rúgjon egy olyan gólt, mint az 1966-os világbajnokságon Brazília ellen. Akkor az újpestiek legendája szinte a teljes brazil védelmet elfektette, majd ballal, hét méterről laposan a kapu bal oldalába lőtt. Bene teljesítette a két évvel később világbajnoki címet szerzett szövetségi kapitány kérését, és hasonló góllal villant a Seeler-csapat ellen.

Mészöly Kálmán, a mérkőzés másik magyar résztvevője Franz Beckenbauert váltotta a szünetben. A Vasas hátvédje 11 perccel később fejjel talált a hálóba Bene beadása után. Az Európa-válogatott 7-3-ra győzött, az ünnepelt Uwe Seeler két gólt szerzett, majd a lefújás után piros lapot kapott: Herden játékvezető képletesen kiállította őt, vagyis lezárta a karrierjét.

Pályafutása során Mészöly Kálmán négy, Bene Ferenc pedig három alkalommal kapott meghívót az Európa-, illetve a világválogatottba.

Hamburger SV–Európa-válogatott 3-7 (2-4)
1972. május 1., Hamburg, 72 000 néző. Játékvezető.: Herden (nyugatnémet)
HSV: Özçan (Kargus, 46.) – Sandmann (Memering, 46.), Hellfritz, Schultz, Ripp – Nogly, Hönig, Zaczyk (Dringelstein, 79.) – Björnmose (Winkler, 70.), Seeler, Volkert (Dörfel, 46.)
Európa-válogatott: Banks (angol) helyette Maier (nyugatnémet, 46.) – Gemmell (skót, Beckenbauer (nyugatnémet), helyette Mészöly (magyar, 46.), Schnellinger (nyugatnémet), helyette Höttges (nyugatnémet, 46.) – Rivera (olasz), B. Moore (angol), B. Charlton (angol) – Bene (magyar), G. Müller (nyugatnémet), helyette Eusébio (portugál, 46.), Hurst (angol), helyette Dzsajics (jugoszláv, 46.), Best (északír)
Gólszerzők: Hurst (15.), Bene (37.), Beckenbauer (40.), Seeler (42. – 11-esből), G. Müller (43.), Zaczyk (44.), Mészöly (56.), Best (61.), Eusébio (80.), Seeler (84.).