Botrány Prágában
Az előző napok jó mérlege után megállapítható, októberben nem a tizennyolcadik a válogatottunk napja. A magyar csapat az eddigi egyetlen, ezen a napon játszott mérkőzésén 1936-ban 5:2-re kikapott Prágában a csehszlovákoktól.
Mentség akadt bőven. Valójában felettébb tartalékosan állt ki a magyar csapat, a kor alapemberei közül Szabó vagy Háda, valamint Korányi, Bíró, Szalay, Vincze, s az éppen klubjában „sztrájkoló” Sárosi György sem játszott. Ráadásul nem volt olyan nagy a különbség a két csapat között, mint amilyet az eredmény sejtet: Titkos szerezte az első gólt, Toldi a 33. percben 2:2-re alakította az állást, s a 79. percig aztán nem is született újabb gól. Az utolsó 11 percben aztán a csehszlovákok „megszórták” a Pálinkás – Polgár, Fekete – Seres, Szűcs, Lázár – Sas, Cseh II, Kállai, Toldi, Titkos összeállítású magyar csapatot. A meccs után a magyarok többsége elismerte a hazaiak győzelmének jogosságát, de szidta a két partjelzőt, emlegetve, hogy a csehszlovákok két gólja is lesről esett. Dr. Dietz Károly szövetségi kapitány szerint Seres és Fekete volt a magyar válogatott két gyenge pontja, sem a Phöbus balhátvédje, sem az Újpest jobbfedezete nem került be többet a nemzeti tizenegybe. A Nemzeti Sport első oldalas főcímben közölte, rendőr-testőrség védelme alatt távozott a Sparta-pályáról a magyar csapat.