Csak a franciák találtak be ellenünk

A francia csapat erősnek számított; a Kékek két évvel korábban rendezőként harmadikok lettek az első kontinensbajnokság (Nemzetek Kupája) négyesdöntőjében. A Szentmihályi – Mátrai, Mészöly, Sóvári – Solymosi, Sipos – Sándor, Göröcs, Albert (Rákosi), Tichy, Fenyvesi összeállítású csapat nagyon jól játszott a nehéz, mély talajon, s megérdemelten nyert a nagyon sportszerűen futballozó franciákkal szemben. Albert Flórián a 24. percben megsérült, a helyére még be tudott állni Rákosi Gyula, de Sándor Károly már kénytelen volt a sérülése után végigsántikálni a mérkőzést. Rákosi beugróként gólt szerzett, de a meccs hőse a kétgólos Tichy Lajos volt. (Éppen úgy két gólig jutott a franciák balösszekötője, Di Nallo is.) A 80. percig mi kétszer vezettünk, ők kétszer egyenlítettek. Aztán harmadszorra, Tichy góljára már nem akadt válasz. Jellemző a légkörre, hogy Tichy egyik találata után Bernard kapus a gólvonalon túl fogta meg a labdát. Amikor ezt észrevette, maga is jelezte a spanyol bírónak a gólt.