Senki sem sejtette, hogy kitör a háború

1939. augusztus 27-én a magyar válogatott meglepő, 4:2-es vereséget szenvedett Varsóban. Ginzery Dénes, illetve az akkor használt titulus szerint vitéz Ginzery Dénes csapata ugyan a 31. percben már 2:0-ra vezetett a két újpesti, Zsengellér Gyula és Ádám Sándor egy-egy góljával, aztán a lengyelek négy gólt is szereztek, s nyertek. A négyből hármat Ernst, másként Ernest Wilimowski, a kor legjobb lengyel játékosa lőtt. (Egy évvel korábban ő volt az első futballista, aki négy gólt lőtt egy világbajnoki mérkőzésen.) A háború kirobbanása után a magát sziléziai németnek valló, valójában német szülőktől származó Wilimowski a német birodalom válogatottjában futballozott, ezért a szocializmus éveiben hazaárulónak bélyegezték Lengyelországban. A magyar csapat, amely 21 000 néző előtt Varsóban a Sziklai – Kis, Bíró – Szalay, Turay, Dudás – Ádám, Sárosi dr., Zsengellér, Toldi, Gyetvai összeállításban játszott, a következő hivatalos meccsét négy héttel később Budapesten a német válogatott ellen játszotta.

1972. augusztus 27-én, a müncheni olimpia labdarúgó-tornáján a címvédő magyar csapat az irániak ellen játszott, s nyert, különösebb megerőltetés nélkül, 5-0-ra. Az ötből három gólt Dunai II Antal szerzett, egyet Várady Béla, egyet pedig Kozma Mihály lőtt. Az Illovszky Rudolf és Lakat Károly által vezetett magyar válogatott A Géczi – Vépi, Páncsics, Vidáts, Juhász P. – Kovács J., Kocsis L., Szűcs – Kozma, Dunai II, Várady tizenegy kezdett, majd a második félidőben Rothermel állt a kapuba, majd Kocsist Branikovits váltotta. A csapat végül a lengyelek elleni döntőig jutott, s azt elveszítve ezüstérmet nyert.

1980. augusztus 27-én a szovjet válogatott súlyos, 4-1-es vereséget mért a magyar csapatra. Nem mutatta semmi előzetesen, hogy háromgólos vereséget hozhat a meccs. Mészöly Kálmán kapitányként veretlen volt addig a csapattal, a szovjetek 1959 óta nem tudtak nyerni a Népstadionban. Harminc két éve is jól indult a mérkőzés, Pásztor József már a második percben megszerezte a vezetést, de aztán a „szbornaja” Oleg Blohin vezérletével fordított. 1975 aranylabdása szerezte az első gólt, majd Szulakvelidze, Burjak és Rogyionov is bevette Katzirz Béla hálóját. A magyar válogatott összeállítása a következő volt: Katzirz – Paróczai, Kocsis I., Garaba (Kereki), Tóth J. – Pásztor, Nyilasi, Burcs, Csongrádi (Kuti) – Kiss L. (Bodonyi), Törőcsik.