Sok gól, kevés siker

Az első meccset 88 évvel ezelőtt, Bécsben játszotta a magyar válogatott ezen a napon. Máriássy Lajos doktor második kapitányként töltött mérkőzésén a Zsák – Fogl II, Fogl III – Rokken, Nyúl II, Blum – Braun, Takács II, Orth, Pataki, Jeny tizenegyet játszatta, hosszas polémia után. Mert hogy – talán nem egészen komolyan – felvetődött a mérkőzés előtt, hogy takarékossági szempontból játsszanak a válogatottban a Bécsben élő és futballozó játékosok. (Három és fél hónappal az 'egyiptomi csapás' után ennek aligha volt realitása.) A fehér mezben pályára lépő magyar válogatott szoros mérkőzésen kapott ki az ezúttal a Vienna kék-sárga mezében játszó 'sógoroktól': az első félidő végén az osztrák balösszekötő, Horvath gólját Orth még gyorsan kiegyenlítette, de a 87. percben Wessely lövését Zsák nem tudta hárítani.

1947-ben ismét Bécsben lépett pályára a magyar csapat, s ismét egygólos vereséget szenvedett. Ausztria–Magyarország 4:3. De úgy is lehetne fogalmazni: Ausztria–Szusza 4:3. Mert hogy az újpesti gólzsák szerezte mindhárom magyar gólt. Gallowich Tibor a Tóth – Pósa, Szűcs, Laborcz – Bozsik, Nagymarosi – Egresi, Szusza, Deák, Keszthelyi, Puskás tizenegyet választotta, azaz hat újpesti kezdett. A második félidőben Deák Ferenc helyén Szabó játszott. A játékvezető kétszer is döntő szituációban is az osztrákok javára tévedett, s ez alapvetően meghatározta a mérkőzés kimenetelét.

1958-ban a svédországi világbajnokság után az első mérkőzését Chorzówban, a lengyelek ellen játszotta a magyar válogatott. Ez a meccs jelentette a felkészülést a szovjetek elleni, Nemzetek Európa Kupája-selejtezőre. A Baróti Lajos által irányított válogatott két újoncot is avatott a Csepel veterán kapusa, Bakó Béla, valamint a fiatal újpesti összekötő, Göröcs János személyében. A Bakó – Kárpáti, Sipos, Sárosi – Szojka, Berendy – Budai II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics együttesben, még nem egészen két évvel az 1956-os, négy győzelmet hozó reneszánsz után már csak egyetlen játékos, Budai II képviselte az Aranycsapatot. A svédországi vb-n is részt vettek közül Grosics, Bozsik és Hidegkuti is hiányzott. A magyar együttes Csordás, Tichy és Budai II egy-egy góljával már 3:0-ra vezetett, amikor Kárpátiról a magyar kapuba került a labda. Így is 3:1 lett a vége.

A négy, szeptember 14-i mérkőzés közül a legnagyobb irodalma vitathatatlanul az 1969-es, prágai csehszlovák–magyar meccsnek van. A 3:3-ra végződött találkozón Bene, Hagara, Dunai II és Fazekas gólja után, a 48. percben már 3:1-re vezetett Sós Károly a Szentmihályi – Káposzta, Mészöly, Páncsics, Ihász – Göröcs, Szűcs – Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó összeállításban kezdő csapata. A szövetségi kapitány korábban már le akarta cserélni Mészöly Kálmánt, a védelem pillérét, Göröcs János beszélte rá, ne tegye. Aztán Kvasnák szépített, s 3:2-nél a kapitány mégis meghúzta, amit nem kellett volna, Mészöly Kálmán lecserélésével (Juhász István állt a helyére) megbontotta a védelmet. Aztán a 75. percben Fazekast is lehívta, Puskás Lajos állt a helyére. Két perccel később a csehszlovákok Kuna révén kiegyenlítettek, s a mérkőzés döntetlenre végződött. Hiába nyerte meg aztán a magyar csapat a dánok, majd az írek elleni hazai vb-selejtezőt, pótselejtezőt kényszerült játszani. A csehszlovákok elleni újabb mérkőzés lett Marseille-ben a magyar futball Mohácsa.