Tóth András nem kegyelmezett Zoffnak

Csupa hálátlan szerep várt a magyar válogatottra 1978-ban Argentínában. Alighanem senki sem irigyelte Baróti Lajos csapatát azért, hogy a házigazda ellen kezdte a vb-t, azért pedig pláne nem, hogy négy nappal később Olaszország jelentette a következő feladatot. Az akkor még kétszeres világbajnok taljánok velünk ellentétben győzelemmel kezdtek, 2–1-re verték Franciaországot, vagyis kényelmes pozícióban várták a csoport második fordulóját.

Ezzel szemben Baróti Lajos együttese Argentína ellen nem csak egy szimpla, 2–1-es vereséget szenvedett. Ennél jóval nagyobb csapás érte, annak a meccsnek minden nyűgét és baját cipelte magával Buenos Airesből Mar del Platára, az olaszok elleni találkozó helyszínére.

Baróti az első mérkőzéshez képest négy helyen változtatott a kezdőcsapatán, és ebből három kényszerű volt. A kiállított Nyilasi Tiborra és Törőcsik Andrásra, valamint a sérült Török Péterre nem számíthatott, míg a kapuban ugyanolyan döntést hozott, mint az 1966-os vb első meccse után, amikor a hibázó Szentmihályi Antalt mellőzte. Ezúttal Gujdár Sándort ültette a padra. 1978. június 6-án a Mészáros – Martos, Kocsis I., Kereki, Tóth J. – Csapó, Pintér, Zombori – Pusztai, Fazekas (Tóth A., 46.), Nagy L. (Halász, 46.) összeállítású csapat lépett pályára Olaszország ellen.

Enzo Bearzot szövetségi kapitány ekkor kezdte építgetni azt a csapatát, amelyet négy évvel később Spanyolországban megkoronáztak. A mieink ellen a Zoff – Gentile, Scirea, Bellugi, Cabrini (Cuccureddu, 79.) – Benetti, Tardelli, Antognoni – Causio, Rossi, Bettega (Graziani, 83.) gárda játszott, és közülük kilencen világbajnoki címet nyertek 1982-ben – Bellugi, Cuccureddu, Benetti és Bettega maradt ki a diadalból.

Mar del Platán a magyar csapat könnyedén megszerezhette volna a vezetést, Nagy László szenzációs cselekkel játszotta magát tisztára a meccs elején, de a kapu fölé durrantott. Olaszország komoly helyzet nélkül a 34. percben Paolo Rossi góljával került előnybe, majd két perccel később Roberto Bettega is betalált, ezzel pedig gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést.

A szünet után Romeo Benetti háromra növelte az olasz fórt, a csereként beállt Tóth András pedig büntetőből szépített. Az Újpesti Dózsa játékosa nem először járt túl a legendás Dino Zoff eszén, korábban egy BEK-meccsen is betalált az olasz kapus hálójába.

Olaszország 3–1-re nyert, és ezzel biztosította helyét a középdöntőben – Bearzot csapata végül a negyedik helyen végzett az 1978-as vb-n. A magyar válogatott második veresége azt jelentette, hogy biztosan nem juthat tovább, hiszen két kör után az argentinok és az olaszok négy-négy ponttal álltak, a franciák és a mienk pedig két-két vereséggel szerénykedtek a csoportban.

Baróti Lajos együttese Franciaország ellen zárta a világbajnokságot – immár tét nélkül.