Valóságos futball-láz Budapesten

Az április 29-én játszott válogatott mérkőzések közül talán a legfontosabb az 1972-es Európa-bajnoki negyeddöntő volt. Az ellenfél az addigi története legszebb napjait élő román válogatott volt, soraiban olyan kiváló játékosokkal, mint Lupescu, Dinu, Iordanescu, Dembroschi és Lucescu. Valóságos futball-láz tört ki a meccs előtt Budapesten, az Eb négyesdöntőjébe jutás lehetősége azt ígérte, feledtetheti a válogatott a marseille-i bukást, azt, hogy 1970-ben nem vehetett részt a világbajnokságon. Még egy hónappal korábban, a kor legnagyobb sztárjaival érkező nyugatnémetek elleni meccsre, Maierre, Beckenbauerre, Breitnerre, Netzerre, vagy Gerd Müllerre sem voltak annyian kíváncsiak, mint aztán a románok elleni 90 percre. Közel 70 ezer néző előtt játszottak a csapatok a Népstadionban. A magyar csapat (Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Vépi – Kocsis L., Szűcs – Fazekas, Branikovits, Dunai II, Zámbó, csereként beállt Bene) a mindössze második válogatott mérkőzésén szereplő Branikovits László góljával a 10. percben vezetést szerzett, de aztán a folytatásban nem tudta már bevenni az óriási termetű Raducanu kapuját. A vendégek ellenben Szatmári Sándor, azaz Alexandru Satmareanu révén kiegyenlítettek. Az 1-1-es eredmény csalódást jelentett, de minden jó, ha a vége jó: a bukaresti 2-2 után május 17-én Belgrádban – Szőke István a 87. percben lőtt góljával – 2-1-re nyert, s bejutott a belgiumi négyesdöntőbe.