Vb-selejtező – csak mellékesen
Nem kapott gólt eddig a magyar labdarúgó-válogatott a május 25-i mérkőzésein, s ebből következően még sohasem kapott ki. Ám a „végkifejletek” miatt nem maradt szép emlék sem a budapesti, sem a stockholmi találkozó.
Békeidőben példátlanul hosszú szünet, több mint egy esztendős pauza után lépett ismét pályára a magyar válogatott 1969. május 25-én. Az előző mérkőzését a csapat 1968. május 11-én, Moszkvában játszotta. Sós Károly maradt a kapitány, aki a csehszlovákok elleni világbajnoki selejtezőre összesen három klubból, az Újpesti Dózsából (Szentmihályi, Káposzta, Noskó, Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó), a Ferencvárosból (Páncsics, Szűcs, Szőke, Albert) és a Vasasból (Mészöly, Farkas) válogatott. A játékosok közül Noskó Ernő, Szőke István, Dunai II Antal és Zámbó Sándor is először játszott a nemzeti tizenegyben, két későbbi 'pillér', Fazekas László és Páncsics Miklós pedig mindössze másodszor.
Nyolcvanezer néző előtt a magyarok 'győzelmi kényszerben' játszottak, noha a selejtezősorozatban ez volt az első mérkőzésük. De a csehszlovákok három mérkőzésen is túljárva, hibátlan mérleggel érkeztek. Mindössze a 12. percig kellett várni az első gólra, Dunai Antal lőtte a labdát Alexander Vencel, azaz az 1944-ben az erdélyi Nagyilván született Vencel Sándor kapujába. A második, megnyugtató gólt aztán csak a 89. percben esett, Albert Flórián fejelte (2-0). A selejtező-csoport zárásakor a magyar és a csehszlovák válogatott azonos pontszámmal állt, pótselejtező döntött Marseille-ben – az északi szomszéd javára.
Három évvel később Stockholmban világbajnoki selejtezőt játszott a magyar válogatott ezen a napon. Mintha a program kialakításakor az illetékesek nem hitték volna, hogy bejut a csapat az Európa-bajnokság négyes döntőjébe, a románok elleni harmadik mérkőzés és a szovjetek elleni Eb-elődöntő között kellett még Stockholmba menni. Illovszky Rudolf kapitány a Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász P. – Szűcs, Kű – Szőke, Kocsis L., Bene, Zámbó tizenegyet játszatta, a hajrában Szőke helyére Dunai II állt. A magyar csapatnak akadtak helyzetei, de a játék képe alapján a döntetlen (0-0) nem volt igazságtalan. Csak az elveszített pont a végén nagyon hiányzott, a két csapat budapesti 3-3-a után a svédek jutottak ki az 1974-es világbajnokságra.